| Zöld Otthon |
 A lakás zöld kártyája
Év elejétől kötelező az új építésű ingatlanok energetikai jellemzőinek tanúsítása, 2012-ig a meglevő épületekre ugyanez önkéntesen elvégeztethető, de három év múlva az ingatlan eladásakor, bérbeadása során is el kell végezni a tanúsítást. A tanúsítványból kiderül majd, mennyire hatékony az épület energiafelhasználása, vagyis megtudhatjuk, mennyire takarékos a lakás.
Az energiatakarékosság egyik jól ismert formája az épületek energiahatékonyságának növelése. Az Európai Unió 2002-ben kidolgozott egy irányelvet, amelynek első lépéseként 2006-ban Magyarországon is bevezették az új energetikai szabályozást, vagyis egy egységes energetikai számítási módszert. Második lépésként pedig megalkották azt a kormányrendeletet, ami definiálta az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításának módszerét, azaz megszületett a lakások zöldkártyájának rendelete.
Mikor kötelező az épületenergetikai tanúsítvány?
Az új építésű épületeknél 2009. január 1-jétől a használatba vételi engedély kiadásának feltétele, hogy elkészüljön az energetikai tanúsítvány a vonatkozó 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet alapján. Meglévő épületek, lakások esetén a rendelet csak 2012. január 1-jétől lép hatályba, és akkor is csak abban az esetben kell elkészíttetni, ha egy évnél hosszabb időre adják bérbe az ingatlant vagy ellenérték fejében történő tulajdon-átruházásakor.
Mikor nem kell tanúsítványt készíteni?
A meglévő épületek energiatanúsítása 2011. december 31-ig önkéntes. De nem terjed ki a rendelet hatálya az 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű épületre, az évente négy hónapnál rövidebb használatra szánt épületre, a legfeljebb két évi használatra tervezett épületre, a hitéleti rendeltetésű épületre, a védetté nyilvánított épületre, a mezőgazdasági rendeltetésű épületre, valamint a műhelynek használt épületre és a levegővel felfújt vagy feszített sátorszerkezetekre.
Ki készíti a tanúsítványt?
Épületenergetikai tanúsítványt a hatályos jogszabályok alapján épületenergetikai szakterületen építésügyi műszaki szakértői (SZÉSZ8) engedéllyel rendelkező építésügyi műszaki szakértők, valamint a kizárólag épületenergetikai tanúsítvány készítésére jogosító korlátozott építésügyi műszaki szakértői engedéllyel rendelkező személyek készíthetnek. A tanúsítványt kiállító személyek névsora kikereshető a Magyar Építész Kamara Névjegyzékéből.
Korlátozott épületenergetikai szakértői engedélyt az a tervezői, szakértői, felelős műszaki vezetői, vagy építési műszaki ellenőri engedélyre jogosító felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakmagyakorló kaphat, aki teljesítette az energetikai ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket.
Hogyan készül a tanúsítvány?
Az épület energiahatékonyságának vizsgálatához speciális mérésekre van szükség, meglehetősen bonyolult képlet alapján jön ki a végeredmény. Többek között vizsgálják a csatlakozási éleket, a nyílászárók minőségét és tulajdonságait, a hőhidakat és a belső hőforrásokat.
Vizsgálják - többek között - a hőhidakat, csatlakozási éleket, nyílászárók minőségét és tulajdonságait, kivizsgálják, vannak-e belső hőforrások. Kiszámolják az épület, lakás fűtési hőigényét. Megvizsgálják az épületgépészeti rendszereket, kiderítik, mennyi energiát igényel a fűtés és a melegvíz előállítása. Figyelembe veszik az esetleges légkondicionálók, szellőztető berendezések energiafelvételét. Vizsgálják a világítás módját és energiaigényét is. Megnézik a falban futó elektromos hálózat anyagát, a vezetékek átmérőjét.
Mennyibe kerül a tanúsítvány beszerzése?
Egy átlagos lakóingatlan felmérése egy napot vesz igénybe és a Magyar Építész Kamara meghatározása szerint a munkadíj nem haladhatja meg az 5500 forintot megkezdett óránként. Komplexebb épületek esetén a munka akár három napig is eltarthat, így a díj akár meghaladhatja a 100 ezer forintot is.
Az energiatanúsítvány végeredménye
A felmérés végén egy adott épület hasonló besorolást kap, mint azt a háztartási gépeknél már megszoktuk. Az alábbi táblázat a különböző kategóriákat jelöli:
A* < 55% Különösen energiatakarékos
A 56%-75% Energiatakarékos
B 76%-95% Követelménynél jobb
C 96%-100% Követelménynek megfelelő
D 101%-120% Követelményt megközelítő
E 121%-150% Átlagosnál jobb
F 151%-190% Átlagos
G 191%-251% Átlagost megközelítő
H 251%-340% Gyenge
I 341% < Rossz
Szakértőnkkel elvégeztettünk egy gyors számítást arra vonatkozóan, hogy mennyi gázt lehet megspórolni megfelelő szigeteléssel és ezáltal melyik kategóriát érné el a ház. Egy átlagos, B30-as téglával épült, 150 négyzetméter alapterületű, padlástérrel rendelkező családi házat figyelembe véve 150 négyzetméter szigetelendő homlokzattal számolunk. Ha a homlokzatra 12 cm, a tetőre pedig 14 cm vastag polisztirol szigetelés kerül, akkor a korábbi átlag 3000 m³ éves fűtési gázfogyasztás 750 m³-re csökken. A jelenlegi 127 forintos gázárat tekintve, ez közel 300 ezer forintos megtakarítást jelent évente a tulajdonosnak, tehát az 1,2 -1,5 millió forintos beruházás 4-5 év alatt térül meg – az aktuális energiaárak mellett. A ház a szigetelést követően (megfelelő nyílászárók esetén) elérheti akár az energiatanúsítvány "A" kategóriáját, azaz „energiatakarékos” minősítést kaphat.
|
|
|
|
|
|
 Szeptember, 2010  |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | | 27 | 28 | 29 | 30 | | | | | | | |
|
| | |
|
|
 | Amennyiben Ön érdeklődik bármely termékünk iránt, jelezze felénk, s munkatársunk felkeresi Önt. |
 |
|
 | Ha kérdése van, tanácsra lenne szüksége válassza "Tanácsok" menüpontunk, ahol fontos információkkal lehet gazdagabb! |
|
|
 | A keres/kínál szogláltatásunkkal igyekszünk segíteni ügyfeleinknek a használt termékek, szolgáltatások beszerzésében/értékesítésében |
|
|
|
