Bezárom... Bezárom...
Főoldal Cégbemutató Termékek Pályázatok Pénzügy Akciók Referenciák Fórum Kapcsolat
Tanácsok

  A fabrikett használatáról
  Amit a napkollektorról tudni kell
  Miért fűtsünk fával?
  A nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kérdésekről



  A fabrikett használatáról


A biofabrikett egy nagyon korszerű, környezetbarát tüzelőanyag, amely használatkor a környezetvédelem érdekei, a hulladékújrahasznosítás elvei, a természetes anyagok iránt érzett vonzódás és a kényelmi szempontok egyidejűleg érvényesíthetők, azaz óvjuk környezetünket. A tűzifa, a szén, a koksz és a szénbrikett helyettesítésére ajánlott környezetbarát energiahordozó legfontosabb tulajdonságai a következők.

Természetes alapanyagokból (fűrészpor és faforgács) magas nyomással préselve készül,kötőanyagot (ragasztót) egyáltalán nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes fáéval azonos nedvességtartalma kicsi, 2-10 % körüli, ezért sokkal könnyebben, jobb hatásfokkal ég, mint a tűzifa,

fűtőértéke nagy, kb. 17,5-18,9 MJ/kg (4000-4500 kalória), tehát megegyezik a barnaszénével,hamutartalma kicsi (1-2 %), hamuja környezetbarát, a szénsalakkal szemben természetes növényi tápanyag, ezért kiskertekben műtrágya helyettesítésére kiszórható.

A fában gyakorlatilag kén nincs, ezért füstje a környezetre káros kéndioxidot nem tartalmaz.

Ahhoz, hogy a környezetbarát tüzelőanyag, a biofabrikett előbb felsorolt előnyei maradéktalanul érvényesülhessenek, megfelelő, jó állapotú tüzelőberendezésben kell elégetni. Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a biofabrikett használatakor a fatüzelés ismert szabályait kell betartani, de figyelembe kell venni néhány, csak a biofabrikettre jellemző tulajdonságot is.
Ezek a sajátos, a biofabrikettre jellemző tulajdonságok a következők:

a tűzifával szemben 2-3 szor nagyobb sűrűségű, és mintegy 50 %-kal nagyobb fűtőértékű, ezért ugyanolyan meleg eléréséhez a tüzelőberendezésben sokkal kisebb mennyiséget kell elégetni.

Égés közben a biofabrikett mérete változhat, ezért a tűzteret nem szabad teljes mértékben kitölteni (ajánlott az 50-60 % -os töltés).
Vissza a kérdésekhez     


  Amit a napkollektorról tudni kell


A napenergia a legtisztább, és legkimeríthetetlenebb az ismert energiaforrások között. A napsugárzás a Nap által kibocsátott hő-, fény- és egyéb sugárzások összessége. A napsugárzás rendkívül nagy mennyiségű energiát ad; és csaknem az összes Földünkön lezajló természeti folyamatnak, a Nap a működtetője. Bár a napenergia bőséges, mostanáig mégis nehezen tudták hasznosítani A napenergia két kategóriáját különböztetjük meg, a hő- és fényenergiát. A napelemek félvezető alapú technológia segítségével közvetlenül át tudják alakítani a fényt elektromos árammá, ami azonnal felhasználható, vagy egy akkumulátorban is eltárolható a későbbi felhasználáshoz. Napelemeket egyre szélesebb körben használnak, mert sokoldalú felhasználásra alkalmasak, és könnyen felszerelhetők különböző épületekre, szerkezetekre. Tiszta, megújuló energiaforrást biztosítanak, ami kiegészíti, és ezáltal minimálisra csökkenti a vezetékes áram használatát. Azokban a régiókban, ahol nincs vezetékes áram, pl. elzárt falvakban, vagy akár segélykérő telefonokban stb., a napenergia megbízható áramforrást biztosíthat. Hátránya azonban a napelemeknek, hogy drágák és viszonylag alacsony energiaátalakítási aránnyal működnek (mindössze 13-15%). Ellenben a hő- és napenergia-hasznosító berendezések átlagos teljesítménye 4-5-szöröse a napelemekének, így egy egység energia előállítása sokkal olcsóbb.
Környzetünkben a víz forráspontja 100 C fok. Ha felmegyünk egy nagyon magas hegyre ott a víz alacsonyabb hőmérsékletten forr. Minnél ritkább a levegő annál alacsonyabb a víz forráspontja, ezt az elvet alkalmazzák a vákuumcsöves napkollekoroknál is.

Hőenergia

A hőenergia megfelelő építőanyagok. és építészeti kivitelezés segítségével, alkalmas épületek passzív fűtésére, vagy közvetlenül a háztartások által használt víz felmelegítésére. A napenergiával működő vízmelegítő rendszerek manapság már sok régióban jelentenek kiegészítő megoldást, vagy alternatívát a villany- és gázbojlerek mellett, illetve helyett. A Napból nyert hőenergiát több célra lehet felhasználni, többek között vízmelegítésre, légtér fűtésére vagy éppen hűtésére, ha abszorpciós hűtési technológiát alkalmaznak hozzá.

Vákuumos csövek

Vákuumos csöveket eredetileg az ausztráliai Sydney University egyetemen fejlesztették ki, és már évek óta használják Németországban, Kanadában, Kínában és az Egyesült Királyságban Két üvegréteg között lévő vákuum megtartása érdekében egy báriumgyűrűt használnak (mint a televíziócsövekben). A gyártási folyamat során ezt a gyűrűt magas hőmérsékletnek teszik ki, aminek eredményeként a vákuumos csövek aljára vékony réteg báriumbevonat kerül. Ez a báriumréteg aktívan elnyeli a hőtárolás és működés során, a csőben keletkező CO, CO2, N2, O2, H2O és H2 gázkibocsátást, így őrizvén meg a vákuumot. Emellett, a báriumréteg tisztán láthatóan mutatja is a vákuum állapotát. Az ezüstszínű báriumréteg fehérré változik, ha a vákuum megszűnik. Ezáltal könnyen megállapítható, hogy egy cső jó vagy rossz állapotban van-e. A fűtéscső belseje is légüres, majdnem olyan, mint a vákuumos cső. Ezúttal azonban nem a hőszigetelés, hanem sokkal inkább a belül lévő folyadék halmazállapotának megváltoztatása a cél. A fűtéscső belsejében ugyanis kis mennyiségű tiszta víz és egy kis speciális adalékanyag található. Tengerszint magasságban a víz 100 °C-on forr, de egy hegy tetején a forráshőmérséklet 100 °C alatt van. Ez a légnyomáskülönbségnek tudható be.

A fenti elvre alapozva, a fűtéscsövek légmentessé tételével, tehát a légnyomás csökkentésével, ugyanazt az eredményt érhetjük el, az-az alacsonyabb forráshőmérsékletet. Az AP napkollektor fűtéscsöveiben a forráspont mindössze 30 °C. Tehát, amikor a fűtéscső hőmérséklete meghaladta a 30 °C-ot, a víz elpárolog. A keletkezett pára gyorsan felszáll a fűtéscső felső részébe, ami a hőátadást biztosítja. Amint a kondenzátorból (felső részből) továbbjut a hő, a pára folyadékká (vízzé) alakul és visszafolyik a fűtéscső aljára, hogy a folyamat újra kezdődhessen.

A duplafalú vákuumcsőben lévő rézcső végén lévő kondenzáor bekapcsolódik a hőcső csatlakozójába. Igy a vákuumvsőben lévő rézcsőben keletkezett hő bekerül a fűtőközeg áramlásba. Az áramlás segítségével felmelegíti a tartályban lévő vizet

Amikor 1 panelba 15 csővet helyeznekel ahhoz 150 literes tartályt lehet beszerelni, de ehez a 150 literes tartályhoz felszerlhetünk 2 panelt is, amin 2x15 csövet építenek be.

A 200 literes rendszernél 1 panelon 20 cső van. termmészetesen ehhez is felszerelhetünk 2 az-az 2x20 panelt a nagyobb hatásfok éérdekében.
A 300 literes rendszernél 30 vákuumcső van 1 panelon felszerelve.Ez is bővthető 2x30 panelra a felhasználásnak és az igénynek és pénztárcánknak megfelelöen.
A csövek méretei
csőhosz 1500-1700 mm
átmérő 47- 70 mm
falvastagság 2 mm

A méretek és a panelon elhelyezett vakuumcsövek, cégek és gyártók által változóak lehetnek
Vissza a kérdésekhez     


  Miért fűtsünk fával?

Mert a megújuló hazai energiahordozó, és fenntartható gazdálkodás mellett hosszútávon renelkezésre áll.
A korszerű készülékek jó hatásfokúak, alacsony károsanyag-kibocsátás mellett.
A fatüzelés széndioxid-semleges, ezáltal csökkenti az üvegházhatást és a vele együtt a gldobális felmelegedést.
Regionális szinten elérhető, ezáltal csökkenti és lerövidíti a szállítási utakat, a szállításkor és tároláskor történő esetleges balesetek nem károsítják a környezetet.
Használata csökkenit a fosszilis nyersanyagoktól való függőséget, növeli a régió gazdasági erejét, és új bevételi forrást jelent a mező- és erdőgazdálkodásnak.
Vissza a kérdésekhez     


  A nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kérdésekről
Mit jelent a vegyes/többpillérű nyugdíjrendszer?

A vegyes nyugdíjrendszerben – a korábbi gyakorlattal ellentétben – az a biztosított (azaz a későbbiekben nyugdíjra jogosult), aki magánnyugdíjpénztári tag is, nem csak az állami társadalombiztosítástól (első pillér), hanem a magánnyugdíjpénztáraktól (második pillér) is kap öregkori ellátást. A nyugdíj kiegészíthető még önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztáraktól (harmadik pillér) származó nyugdíjszolgáltatással is.


Hogyan érdemes pénztárt választani?

Célszerű, ha a választott pénztár befektetési portfoliója összhangban áll a pénztártag életkorával és kockázatvállalási hajlandóságával. Például az a pénztár, amely portfóliójában előnyben részesíti a részvényeket, nyilván nagyobb kockázatot jelent egy idősebb tag számára. A leendő pénztártag ne csupán egy év hozamadata alapján döntsön. A pénztárak hirdetéseikben hozamaik alapján rangsorolják magukat. Esetenként megtévesztő lehet, ha az adott pénztár a rangsor mellett nem tünteti fel, hogy ezt a helyet az összes pénztár, vagy csupán a kisebb pénztárak között sikerült elérnie.


Mi a különbség a bruttó és a nettó hozam között?

A nettó hozam a pénztári vagyon befektetésével összefüggő költségekkel (vagyonkezelési díj, letétkezelési díj, egyéb befektetési költségek) csökkentett hozam.


Mit jelent a referenciahozam?

Ez a mutató azt jelzi, hogy a pénztár befektetési politikájában meghatározott összetételű befektetésekkel milyen hozamrátát lehetett volna elérni a piacon, és ezzel a pénztár ténylegesen elért befektetési teljesítményét össze lehet vetni. Azaz pénztárunkat önmagában is értékelhetjük, az általa közzétett referenciaindex hozamráta alapján.


Miért különbözik a pénztár által elért és nyilvánosságra hozott, illetve az egyéni számlán elért hozamráta?

E különbség oka elsősorban az, hogy a különböző tagok különböző időpontokban, különböző összegeket fizetnek be a pénztárba. A különböző időpontokban befizetett összegek eltérő ideig „kamatoznak”, így nem eredményezhetnek mindenkinél azonos hozamrátát, a pénztár pedig értelemszerűen a pénztár egésze által elért hozamot teszi közzé.


Mi a teendő, ha a munkáltató nem fizeti a járulékot?

A magánnyugdíjpénztári befizetések a tag majdani nyugdíjának alapját adják. Fontos ellenőrizni, hogy a foglalkoztató befizette-e a tagdíjat. Erről az alábbiak segítségével lehet meggyőződni:
- a foglalkoztatótól kapott havi fizetési jegyzéken szerepelnie kell a levont magánnyugdíjpénztári tagdíjnak;
- a pénztár évente egyszer, de a tag kérésére bármikor egyéni számlaértesítőt küld, mely tartalmazza a pénztárhoz befizetett tagdíjakat is,
- a foglalkoztató az adóbevalláshoz készített munkáltatói igazoláson, továbbá a dolgozóinak minden év január 31-ig kiadott tb. igazoláson feltünteti a levont magánnyugdíjpénztári tagdíjat is,
Ha tudomására jut, hogy munkáltatója nem fizeti a nyugdíjpénztári tagdíjat, akkor értesítse erről pénztárát. Ha a foglalkoztató a pénztár felszólítása ellenére sem fizeti be a bevallott tagdíjat, a pénztár ellenőrzés lefolytatását kéri az adóhatóságtól, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a tagot a helyzetről.


Hogyan lehet magánnyugdíjpénztárat váltani?

Ha a tag elégedetlen választott magánnyugdíjpénztárával, lehetősége van átlépni másikba. Az egyik pénztárból a másikba átlépni kívánó pénztártagnak átlépési nyilatkozatot kell benyújtania mindkét érintett (az átadó, illetve az átvevő) pénztárhoz. Az átlépési nyilatkozat nyomtatványt a tag kérésére a pénztárnak haladéktalanul és díjmentesen kell rendelkezésre bocsátania. Amennyiben a pénztártag írásban felhatalmazza az átvevő pénztárt, akkor a tag helyett az átvevő pénztár is benyújthatja az átlépési nyilatkozatot az átadó pénztárhoz.

A nyilatkozat alapján, a pénztárak megvizsgálják az átlépés feltételeinek meglétét. Az átlépéshez az átlépni kívánó tagnak az átadó pénztárban legalább féléves tagsági jogviszonnyal kell rendelkeznie. A féléves tagsági jogviszonynak a tagsági viszony megszűnésének napján kell fennállnia. A pénztártag átlépése (a féléves tagsági jogviszony megléte ellenére) nem engedélyezhető, ha a tagsági viszony megszűnésének napját megelőző negyedéves zárás alapján a pénztártagnál ki nem egyenlített tagdíjhátralék mutatható ki.

Amennyiben az átlépés feltételei nem állnak fenn, erről az átadó pénztár értesíti a pénztártagot. Ha az átlépés azért nem engedélyezhető, mert a tagsági viszony megszűnésének napját megelőző negyedéves zárás alapján a pénztártagnál ki nem egyenlített tagdíjhátralék mutatható ki, a pénztár haladéktalanul köteles intézkedni (ha azt addig még nem tette meg) a tagdíjhátralék rendezése iránt, először a tag foglalkoztatójánál, majd az eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóságnál.

Amennyiben az átlépés jogszabályi feltételei fennállnak, a tag tagsági viszonya annak a negyedévnek az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a tag (illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az átvevő pénztár), az átlépési nyilatkozatot az átadó pénztárhoz benyújtotta.

Ha a tag például február 15-én nyújtja be az átlépési nyilatkozatot a régi (átadó) és az új (átvevő) pénztárba, akkor a tagsági jogviszonya március 31-én szűnik meg a régi pénztárában, és április 1-jén kezdődik az új magánnyugdíjpénztárban. Az átlépés feltételének számító féléves tagsági jogviszonynak is március 31-én kell fennállnia.

Az átlépő tag tagsági viszonya az átvevő pénztárban, az átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. Az átlépés napjával kezdődő időszakra vonatkozó bevallási és tagdíjfizetési kötelezettséget már az új pénztár részére kell teljesíteni. Az átadó pénztár az átlépés napját megelőzően, a tagdíjfizetés folytonossága érdekében az átlépés feltételeinek meglétét és a tag valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott munkáltatója nevét és azonosító adatait közli az átvevő pénztárral.

Az átvevő pénztár az átlépés feltételeinek meglétéről a tagot, a tagdíjfizetési kötelezettségnek az átlépés napja utáni teljesítéshez szükséges adatokról a tagot és annak valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott foglalkoztatóját, legkésőbb az átlépés napját követő 15 napon belül (a példa szerint legkésőbb április 15-ig) tájékoztatja.

Az átadó pénztárból a tag egyéni számláján felhalmozott összeg (követelés) átutalására az új (átvevő) pénztárba – fő szabályként – a tagsági jogviszony megszűnése napját követő 50 napon belül kerül sor.

A pénztáraknak lehetőségük van arra, hogy átlépés esetén az egyéni számlakövetelés elszámolását több szakaszban végezzék el, amennyiben ennek részleteit a hozamfelosztási szabályzatukban rögzítették. Ebben az esetben a tagi követelésnek legalább 90 %-át az átlépésre előírt határidőn belül (azaz a tagsági jogviszony megszűnése napját követő 50 napon belül) kell átutalni, a fennmaradó összeget, pedig legkésőbb a bejelentés negyedévét követő második negyedév 50. napjáig kell elszámolni és átutalni az új pénztárba.


Mi a teendő munkahelyváltáskor?

A foglalkoztatónak – törvény alapján – kötelessége nyilvántartást vezetnie az alkalmazásában álló, így az újonnan belépő biztosítottakról is. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a magánnyugdíjpénztári tagságra vonatkozó adatokat is, amelyekről az új munkahelyen a munkavállalónak is kell nyilatkoznia. A munkáltató a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalója részére igazolást állít ki, melynek tartalmaznia kell a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának adatait is. Munkahely-változtatás esetén az új munkáltató az előző munkáltató által kiadott igazolásból, illetőleg annak hiányában a munkavállaló nyilatkozatából értesül arról, hogy melyik magánnyugdíjpénztárba kell bevallania és fizetnie a tagdíjat.

A munkavállalónak nincs külön bejelentési kötelezettsége a pénztára felé a munkahelyváltással összefüggésben.


A munkáltatói hozzájárulás fizetése köthető-e feltételekhez?

Amennyiben a munkáltató bármely pénztártag munkavállalója javára vállalja a munkáltatói hozzájárulás megfizetését, azt a továbbiakban egyetlen más pénztártag dolgozójától sem tagadhatja meg, aki legalább hat hónapja a munkáltatónál dolgozik. A munkáltatói hozzájárulás egységes a tagokra nézve a választott pénztártól és pénztártípustól függetlenül: vagy azonos összegű, vagy a munkabér azonos százaléka. (a két megoldás kombinációja is lehetséges).

A munkáltatói hozzájárulás fizetését sem munkakörhöz, beosztáshoz, pénztártípushoz, sem a dolgozó által fizetett tagdíj összegéhez, sem egyéb más feltételhez nem lehet kötni. A munkáltatói hozzájárulás teljesítését a munkáltató kizárólag valamennyi alkalmazottjára vonatkozóan szüntetheti meg, vagy szüneteltetheti, de a dolgozónak természetesen joga van ahhoz, hogy a munkáltatói hozzájárulásról lemondjon, vagy annak szüneteltetését kérje.


Mi garantálja a pénztárak megfelelő működését?

Állami felügyelet: A pénztárak tevékenységét a PSZÁF folyamatosan ellenőrzi, és kétévente általános ellenőrzést is végez. A Felügyelet széleskörű ellenőrzési és intézkedései jogosítványai a pénztárak jogszerű, a tagok érdekeinek megfelelő működését segítik elő. A PSZÁF a határozatait internetes honlapján és a Magyar Tőkepiacban teszi közzé. A tagdíjak munkáltatók általi bevallásának és a tagdíjak megfizetésének ellenőrzését, a tagdíjtartozások behajtását, végrehajtását az adóhatóság (APEH) végzi.

Pénztárak Garancia Alapja: A tagok megtakarításait a Pénztárak Garancia Alapja garantálja, ha a tag egyéni számla követelése átlépés, a tb-rendszerbe való visszalépés, vagy járadékszolgáltatás esetén befagyott. Befagyott a követelés, ha a pénztár kötelezettségét 5 napon belül nem tudja teljesíteni. Ekkor az Alap hirdetményben tájékoztatja a tagokat az igényérvényesítés idejéről, és a kifizetések teljesítésének rendjéről. A garancia mértéke a már folyósított járadék esetén a járadék teljes összege, egyéb esetekben pedig az egyéni számlának a felszámolás kezdő időpontjában meglévő egyenlege, vagy pedig a megelőző üzleti év végén fennálló egyenlege közül a tagra nézve előnyösebb összeg.


Hogyan lehet hozzájutni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításhoz a nyugdíjkorhatár elérése előtt?

Az önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása vagyis a kiegészítő nyugdíj (adómentesen) a nyugdíjkorhatár elérése után vehető igénybe. E szempontból betöltöttnek minősül a nyugdíjkorhatár akkor is, ha a pénztártag speciális, korhatár előtti ellátást (korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányász- művész-, szolgálati vagy rokkantnyugdíjat, növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékot) vesz igénybe.

A nyugdíjpénztári tag az egyéni számláján lévő követeléshez a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, egy összegben vagy részletekben is hozzájuthat. Ennek feltétele a 10 éves várakozási idő (kötelező várakozási idő) elérése, valamint a pénztártagság további fenntartása.

Amennyiben a pénztártag részére az önkéntes nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést teljesít, az adóköteles jövedelemnek minősül, kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást. (Ez utóbbi kifizetés tehát adómentesen vehető igénybe.) Az adóköteles jövedelem után a pénztártag 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni.

A kötelező várakozási idő leteltét követő második évtől már kedvezménnyel vehető igénybe a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő adóköteles kifizetés. Az ilyen címen történő kifizetés adómentes része évenként 10 százalékkal emelkedik, és a 20. évet követően válik adómentessé.


Vissza lehet-e lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe?

A visszalépés lehetőségei
Azok a pénztártagok, akik 2012. december 31-ig szereznek öregségi nyugellátásra jogosultságot és a pénztártagsági jogviszonyuk nem haladja meg a 120 hónapot, valamint a magánnyugdíjpénztár tájékoztatása szerint a részükre számított magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás (életjáradék) várható összege nem éri el a 75 százalékos mértékben megállapított társadalombiztosítási nyugellátásuk 25 százalékát, 2012. december 31-éig történő nyugdíjba vonulásukkor kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést.

A rokkantsági nyugellátásra jogosult pénztártag a tb. nyugdíjrendszerbe való visszalépését a saját döntése szerint, változatlanul a rokkantsági nyugellátás igénylésekor, de legkésőbb a rokkantsági nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kezdeményezheti.

A visszalépés eljárási szabályai
A pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezt követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a 75%-os mértékben megállapított társadalombiztosítási nyugellátás összegéről.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről, illetőleg, az öregségi nyugdíjra jogosult tag 2012. december 31-ig kezdeményezett visszalépése esetén megvizsgálja a visszalépés feltételeit is, és arról írásban igazolást ad ki a pénztártag részére.

Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A 2012. december 31-ig kezdeményezett visszalépés esetén a pénztárnak ezzel egyidejűleg az igazolást is továbbítania kell.

Fontos tudni, hogy a visszalépési kérelem – legkésőbb – a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül nyújtható be.

Ezt követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegének 100%-os mértékben történő megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére a fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül.
A tagdíj-kiegészítés összegét a magánnyugdíjpénztár, a visszalépést követő 60 napon belül a tag rendelkezése szerint visszafizeti, vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át.





Vissza a kérdésekhez     
Ha Ön az elsők közt szeretne értesülni újdonságainkról, iratkozzon fel hírlevelünkre:


2010 Március


  Regisztráció           Elfelejtett jelszó
Amennyiben Ön érdeklődik bármely termékünk iránt, jelezze felénk, s munkatársunk felkeresi Önt.

Ha kérdése van, tanácsra lenne szüksége válassza "Tanácsok" menüpontunk, ahol fontos információkkal lehet gazdagabb!



A keres/kínál szogláltatásunkkal igyekszünk segíteni ügyfeleinknek a használt termékek, szolgáltatások beszerzésében/értékesítésében
 
FŐOLDAL TERMÉKEK PÁLYÁZATOK PÉNZÜGY AKCIÓK KERES/KÍNÁL FÓRUM KAPCSOLAT e-mail: memi@memi.hu
Napkollektor
Napelem
LED-es közvilágítás
Hőkamerás vizsgálatok
Hőszivattyú
Lapostető-szigetelés
Palatető felújítás
Szigetelés
Nyílászárók
Árnyékolástechnika
Gázmegtakarító
Brikettáló gépek
Bio-brikett