| Bio-brikett |
 Tüzeléstechnikai javaslat
A szalmabrikett térfogata az égés során 1,5-2-szeresére duzzad, ezért a tűzteret sohasem szabad teljesen megtölteni, csak maximum feléig A begyújtáshoz alul vagy felül éppúgy gyújtós szükséges, mint szén vagy keményfa esetében A fűtés során nagyon fontos a levegő szabályozása: amikor a szalmabrikett felizzott, kevés levegőt igényel a tartós égéshez A szalmabrikett fűtőértéke azonos egyes tűzifa-félékkel, a fűtés során mégis a szénnel történő fűtési módszert célszerű alkalmazni
FIGYELEM!
A szalmabrikett égése során a fához képest több hamu marad (kb. 7-8%), amely a szerkezetéből adódóan jó hőtartó képességekkel rendelkezik
Brikett
Brikettnek nevezzük a 40 mm vagy ennél nagyobb átmérőjű kör, négyszög, sokszög, vagy egyéb profilú tömörítvényeket, melyeket mező- és erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. Brikettet hidraulikus, dugattyús és csigás préseken gyártanak.
Legjellemzőbb általános tulajdonságai:
- természetes alapanyagokból (faporok, faforgács, faapríték, energiafű, mező- és erdőgazdasági melléktermék) készül - idegen kötőanyagot nem tartalmaz - nedvességtartalma 10-13% ezért könnyebben és jobb hatásfokkal ég, mint a hagyományos tűzifa - fűtőértéke nagy, kétszerese az átlagos tűzifának kb. 17-19MJ/kg - hamutartalma kicsi (0.7-1,5%), hamuja környezetbarát,.
A tűzifával szemben 2-3-szor nagyobb sűrűségű, és mintegy 50%-kal nagyobb fűtőértékű, ezért ugyanolyan fűtőhatás eléréséhez a tüzelőberendezés tűzterében kisebb mennyiséget kell elégetni. - nagy sűrűségű (1000-1400 kg / m3), vízben elsüllyed.
Pellet
A pellet olyan, nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amit saját anyaga tart össze. A néhány milliméteres átmérőtől a több centiméteres átmérőig anyagrudakat alkot az alapanyag és a használt pellettálási technológia függvényében. A legáltalánosabban ismert pellet-fajta a nyúltáp.
A tüzeléstechnikában egyre inkább elterjed a fapelletek, fabrikettek használata, ahol fűrészport préselnek pellet formába, ami így a fűrészpornál könnyebben ég el, ugyanakkor a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelőrendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható. A fapellet legelterjedtebb mérete a 6 mm-es átmérőjű és 2–5 cm-es hosszúságú.
Égetésük ún. pelletkazánokban lehetséges. Amióta sikerült folyékonnyá tenni a fát a pelletelési eljárás során, azóta nagy különbség nincs a gáz és olajkazánokkal szemben. Mindegyik rendszerben van üzemanyagtartály, égetőfej és erre a célra kialakított hőcserélő. A tüzelőanyag továbbítási rendszerük leginkább a hasonlít. A fapellettel üzemelő kazán égőfejét elhagyó láng hőmérséklete 800-1000 °C közötti. A füstgáz hőmérséklete 70-100 °C. Így megállapítható, hogy a rendszer 90%-os hatásfokú! A családi házas pellettartály általában 1 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után, a minőségtől függően, 0,5–1 kg salakanyag keletkezik, amely a kazán salaktálcájára jut. A 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt égeti el az 1 m3-es fapellet csomagot. Így takarítására ritkán kerül sor. E tisztítás kb. 5 percet vehet igénybe.
A pelletfűtés azért környezetbarátabb a fafűtésnél, mert újrahasznosított alapanyagot használ. A pellet nedvességtartalma 10%-nyi a fa 40%-ával szemben. Ezért hatásfoka jobb a tűzifánál. A szabályozott égés miatt a káros anyag kibocsátása is alacsonyabb
Biomassza
Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke. Az elsődleges biomassza: a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza: az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza: a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei.
Biomassza energiaforrásnak az alábbiak tekinthetők:
- mezőgazdasági termények melléktermékei, hulladékai (kukorica-szár/csutka, stb.)
- energetikai célra termesztett növények (repce, cukorrépa, különböző fafajok)
- állati eredetű biomassza (trágya, stb.)
- erdőgazdasági és fafeldolgozási melléktermék illetve hulladék (faapríték, nyesedék, fűrészpor, háncs, stb.)
Felhasználási lehetőségek:
A biomassza energetikai célú hasznosítására elsősorban a hagyományos agrártermelési ágazatokban keletkező mező- és erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosításának, az energetikai erdőgazdaság (energiaerdők) és az energetikai célú növénytermesztés (energianövények) keretén belül van lehetőség.
Szalma brikett
A földgáz, a szén, a gázolaj és az egyszerű tűzifa helyettesítésére ajánlott környezetbarát energiahordozó legfontosabb jellemzői: 100% természetes biomassza-alapanyagokból (aprított szalma, széna) összepréselésével készül, kötőanyagot (ragasztót) nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes szalmáéval azonos. Nedvességtartalma kicsi, 7-10 % körüli, ezért sokkal könnyebben ég, mint a tűzifa. Egyenletes lánggal, 92%-os hatásfokkal szinte tökéletes égést biztosít Fűtőértéke, kb.: 16-18 MJ/kg magasabb, mint az egyszerű tűzifáé (kb.: 12 MJ/kg) vagy a barnaszéné (kb.: 12-15 MJ/kg) de azoknál tisztább, komfortosabb, kezelhetőbb és az előzőeknél kisebb a helyigénye is. Halmazsűrűség: 1m3 szalma-brikett = kb. 400 kg (4 mázsa) Hamutartalma jelentéktelen (2-4 %), kicsi hamuja környezetbarát, a szénsalakkal szemben természetes növényi tápanyag, ezért szántófölden illetve kertekben a műtrágya helyettesítésére kiszórható. Jó ár-érték arány: kb. 2 kg szalma-brikett közel 1 m3 gáz hőenergiáját, állítja elő Felhasználható mindenfajta fa, szén és vegyes tüzelésű kazánban, cserépkályhában, kandallóban. Megújuló energia a jövő védelme.
Előnye a gázzal szemben:
2 kg szalma-brikett elégetése, közel 1 m3 földgáz felhasználásának felel meg, tehát ugyanazon hőmérséklet előállítása fele annyiba kerül Fogyasztói árát (az alapanyag tekintetében) kizárólag a magyar piaci viszonyok határozzák meg, nincs kitéve a világpiaci árak alakulásának Fosszilis energia lévén, minden évben újratermelődik – "kimeríthetetlen energiaforrás" Fűtőértéke állandó
Előnye a szénnel szemben:
Fűtőértéke magasabb, mint a barnaszéné Brikett elégetése esetén nem képződik nagy mennyiségű, semmire sem használható salak az égés után A brikett begyújtása sokkal egyszerűbb és gyorsabb A brikett mozgatása, szállítása, tárolása könnyebb és tisztább Fosszilis energia lévén, minden évben újratermelődik – "kimeríthetetlen energiaforrás" Előnye a tűzifával szemben: Brikett vásárlása esetén kb. feleannyi mennyiség szükséges a tűzifához viszonyítva, 10 mázsa tűzifa helyett ugyanannyi fűtéshez kb. 5 mázsa brikett is elegendő, így a fűtés olcsóbb brikettel. A brikett kalóriatartalma 50 %-kal nagyobb, mint a tűzifáé Brikett vásárlása esetén nem vásárolja meg a vizet is, mint a tűzifánál, amely csak a súlyt, így az árat növeli, viszont az égés hatékonyságát jelentősen csökkenti. Vizes tűzifa esetén, az égés során képződött energia jelentős része a víz elpárolgatására fordul, nem pedig a szoba hőmérsékletének növelésére, ezáltal romlik a fűtés hatékonysága. A brikettben azonban nincs víz, így a teljes hőmennyiség a szoba fűtésére fordítható. Nem kell vágni és hasogatni.
Előnye a szalmabálával szemben:
A szalmabála gyorsan ég, kisebb a hőleadása, és sok hamut hagy Szalmabálák esetében az égés első fázisában a viszonylag kisméretű tömörség következtében rendelkezésre álló fajlagos nagy felület hatására az illógázok könnyen felszabadulnak és okozzák a salak olvadását, esetlegesen a hőcserélők csöveinek dugulását, melynek egyértelmű következménye a felhasználó kazán gyorsabb tönkremenetele. Tömörségéből adódóan nedvesség felvevő képessége csak 1 a szalmabálával szemben, tökéletesebb égést biztosít Erősebben tömörített anyag esetén a reakcióképes felület kisebb, és ennek következtében az anyag meggyulladása lassabb és nehezebben megy végbe, viszont az égés tökéletesebben mehet végbe. A szalma-brikettet a hagyományos cserépkályhában, vegyes tüzelésű kazánban, vagy a kandallóban egyaránt tudjuk hasznosítani.
Tüzeléstechnikai javaslat
A szalmabrikett térfogata az égés során 1,5-2-szeresére duzzad, ezért a tűzteret sohasem szabad teljesen megtölteni, csak maximum feléig A begyújtáshoz alul vagy felül éppúgy gyújtós szükséges, mint szén vagy keményfa esetében A fűtés során nagyon fontos a levegő szabályozása: amikor a szalmabrikett felizzott, kevés levegőt igényel a tartós égéshez A szalmabrikett fűtőértéke azonos egyes tűzifa-félékkel, a fűtés során mégis a szénnel történő fűtési módszert célszerű alkalmazni
|
|
|
|
|
|
 Szeptember, 2010  |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | | 27 | 28 | 29 | 30 | | | | | | | |
|
| | |
|
|
 | Amennyiben Ön érdeklődik bármely termékünk iránt, jelezze felénk, s munkatársunk felkeresi Önt. |
 |
|
 | Ha kérdése van, tanácsra lenne szüksége válassza "Tanácsok" menüpontunk, ahol fontos információkkal lehet gazdagabb! |
|
|
 | A keres/kínál szogláltatásunkkal igyekszünk segíteni ügyfeleinknek a használt termékek, szolgáltatások beszerzésében/értékesítésében |
|
|
|
